Életutak

 

Guy Cohen egy ortodox zsidó, aki a rabbiját kérdezte a Messiásról…

Dan és Dalia, Isten kicserélte a szívünket egy sabbati vacsora alatt

Naftali a Chábád mozgalomból a bűnök bocsánatát keresi

Jacobs rabbi kereste és megtalálta Istent (Jézust) a Biblia olvasása által

Patrick semmit sem tudott tenni kábítószerek nélkül

 

Héber-magyar nyelvű Újszövetséget ingyenesen küldünk.


Jesuában hívő rabbik

 

Izrael Zolli, Róma egykori főrabbijának bizonysága

Izrael Zolli rabbi 1881-ben született a lengyelországi Bródyban. A talmudista főiskola mellett zsidó teológiát, és filológiát végzett Bécsben. 1910-ben trieszti rabbiként szolgált, ahol az első világháború végén főrabbivá választották. Ugyanebben az évben a várost Olaszországhoz csatolták. Számtalan könyv szerzője: a talmudi irodalom, bibliai kommentárok, és zsidó történetek. 1927-tól 1938-ig a héber és más szemita nyelvek professzora a páduai egyetemen és 1939-ben római főrabbivá választották.


Daniel Cion rabbi, Bulgária korábbi főrabbijának bizonysága a Messiásról

Több, mint húsz évvel ezelőtt lehetőségem volt arra, hogy az Újszövetséget elolvassam. Olyan mély benyomást tett rám, hogy egy szűk körben beszámoltam róla: Rendkívüli mértékben sajnálom, hogy Jézust, a Messiást egyre jobban elidegenítették a zsidó néptől. Jézus csak jót tett a zsidó népnek. Megtérésre hívta őket, meghirdette Isten királyi uralmát, és az isteni szeretetet minden ember, még az ellenségei iránt is. A véget nem érő szenvedéssel a mai napig fizetjük annak a bűnnek az árát, hogy nem fogadtuk el a Messiást.


Lichtenstein rabbi felismerése az Újszövetségből

Lichtenstein arckép«Sok keresés és kutatás, valamint az idők jelének szigorú megfigyelése után, támaszkodva az ó és új szövetségi Szentírás ismeretére, mélyen gyökerező eszményemmé, dönthetetlen meggyőződésemmé vált, hogy Krisztus Izraelnek megjövendölt Messiása, a világnak üdvözítője s hogy az ő személyében Izraelnek megbékélése és igaz megdicsőülése beteljesült…»


Napjaink messiáshívői

 

Shlomo Drori: Kutatás az értelem után

1920-ban születtem Berlinben. Már legkorábbi gyermekkoromtól fogva a halállal, a fogyatékossággal, testi fájdalmakkal, gondokkal, tehetetlenséggel, frusztrációval és a magánnyal néztem szembe. A szüleim még a házasságuk előtt elveszették a közeli hozzátartozóikat, de az első fiuk tíz éves korában történt halála felett érzett fájdalmuk mindent felülmúlt. Akkoriban négy éves voltam, és a második gyermek. Két évvel később egy újabb fiútestvérem jött a világra, és vele együtt öröm költözött a házunkba. Azonban ez nem sokáig tartott…


Flesch Károly: Bizonyságtételem

Hogyan találtad meg Jézust?” – tette fel a kérdést nemrégiben egy gyülekezet lelkipásztora. Így válaszoltam: „Nem találtam meg, hiszen soha nem is kerestem. Ő talált meg engem.” Az egyház 2000 éves történelme során mindig voltak zsidók, még rabbik is, akiknek meggyőződése volt, hogy Jézus a megígért Messiás, az Úr szenvedő Szolgája, aki azért jött, hogy meghaljon a bűneinkért, akit a zsidók és a pogányok megfeszítettek, és aki feltámadt a halálból, és eljön az Ő dicsőségében. Némely zsidók nem akarják elismerni, hogy az Ézsaiás 52-53. fejezetek a szolga Jézus szenvedéséről szóló próféciák. Vagy megtiltják a gyerekeiknek, hogy ezeket a fejezeteket olvassák, vagy azt mondják, hogy a szenvedő szolga nem más, mint Izráel népe, vagy pedig két messiás van: Jeshua ben Joseph és Jeshua ben David. Meggyőződésem Pál rabbival együtt, hogy az „igaz Izráel” vagy az „izráelita”, a „maradék” Isten szemében mindaz, aki szereti Jeshuát és elfogadja őt mint megváltóját. (az ajánlott honlapon bal oldaltBizonyságtételem menüpont)


Rachel Netanel – Izrael teljes történelme egy asszony háza előtt

Egy nehéz, megpakolt teherautó, egy traktor, több kis teherautó és több személygépkocsi hosszú sora zavarta Sabbat (szombat) napján a kis falu, En Karem idillikus nyugalmát. A falu elején, szemben egy libanoni étteremmel (amely még nem nyitott ki) pakolta ki egy tucatnyi munkás a meglepődött korán kelők szeme láttára a szerszámgépeket. Nagy lárma kíséretében rakodtak nagy köveket és homokzsákokat egymásra, mert a szektort így elhatárolva, megakadályozták egy fal maradványainak megközelítését, amelyet Rachel Netanel pár hónapja lebontott, mivel csak így lehetett a gyalogos átjárót a közelben levő házához biztosítani.


A zsidó Isten után kutatva

1946-ban, az egykori Szovjetunióban születtem egy zsidó családban. A szüleim és rokonaim nem voltak nagyon vallásosak, mégis jól emlékszem arra, hogy közösen ünnepeltünk zsidó ünnepeket. Különösen nagy hatással volt rám az egyik, amikor a nagyapám ide-oda lóbált egy tyúkot a fejem fölött, amit természetesen nagyon mulatságosnak találtam. Ma már tudom, hogy ez a tradíció Jom kippur (engesztelés napja) délutánján volt szokásban, ennek azonban nincs semmilyen köze a Szentíráshoz. Mi voltunk az egyetlen zsidó család az utcában. Ennek ellenére jó kapcsolatunk volt a szomszédainkkal. Édesanyám rengeteg szomszédgyereknek tanított angolt az iskolában, emiatt sokan közülük szívesen jöttek át hozzánk – nem utolsósorban azért is, mert a nagyanyám zsidó ínyencségekkel és süteményekkel kényeztette el őket.


Híres messiási tanítók

 

Dr. Arnold Fruchtenbaum útja a Messiáshoz

ArnoldFruchtenbMa az „ARIEL Missziói Szolgálat” vezetője. A lengyel hasszidim (szó szerint: „a kegyesek”) zsidó mozgalomból származik. Ősei ezeknek a nagyon szigorú ortodox csoportosulásoknak egyikét vezették. Édesapja szerettette meg vele a héber Bibliát, az Ószövetséget. Az Újszövetség számára a keresztyének könyve volt, amely pogány bálványimádással foglalkozik.(?!) Sok rokona halt meg a holokauszt idején Lengyelországban és Oroszországban. Ő maga még megélt egy kései pogromot Lengyelországban. Erről így ír:


Joseph Shulam bizonyságtétele

joseph_shulamEgy olyan bolgár családban születtem, ahol az édesanyám az ottani kommunista párt egyik alapítója volt. Az édesapám is gyűlölt minden vallást, beleértve a judaizmust is. Azt gondolta, hogy bárki, aki hisz Istenben, az biztos, hogy primitív. Intelligens, tanult emberek nem hisznek ilyen őrültségekben, mint Isten. Ezért én nem tudtam semmit a saját vallásomról, a judaizmusról.


Jurek Schulz – Auschwitz, a depresszióm

Mélyen a lelkemben volt elrejtve „egy magányos kamra”. Ebben már gyerekkoromban nehéz szomorúság áradt szét. A fiatalként megpróbáltam az emberek gyűlöletén és önpusztításon keresztül „kétségbeesés e mélyen fekvő kamrájától” megszabadulni. Felnőttként igyekeztem éveken keresztül a tehetetlenségnek e kamráját semmibe venni. És ma? Hálás vagyok Istennek, hogy Általa megtanultam együtt élni Auschwitz depressziójával.


Benjamin Berger bizonysága

  Az 1967-es év fontos esztendő Izrael állam, és a zsidó nép történetében. Az én életemben is ebben az évben történt a meglepő fordulat. Huszonhat éves voltam, építész, és Dániában dolgoztam. Ortodox zsidó gyökereimtől elszakadtam, és világi zsidóként éltem kizárólag világi nemzsidók között. Gondolkodásomra és életstílusomra azokban az időkben a humanizmus nyomta rá bélyegét. Noha kutattam az igazság után, akkoriban számomra az igazság és az Isten között nem állt fenn semmilyen kapcsolat, mert már nem hittem a Bibliában. Istenben is alig hittem…


Comments are closed.