Máté evangéliuma eredetileg héberül született?
Az egyházatyák sora tanúskodik arról, hogy Máté elsősorban zsidóknak írt, és hogy eredetileg héberül született meg az evangélium. Továbbá a zsidók gondolkodásmódja szerint fejezte ki magát. Az egyházatyák feljegyzéseit alább összeszedtük.
Hierapoliszi Papiasz (60/70 körül – 120/130 tájékán) így ír: „Máté héber nyelven írta le a mondásokat, magyarázattal is ellátta ezeket, amennyire csak tudta, mindegyiket.”[1]
Iréneusz (115-150 között – 202/203) az alábbiakról tudósít: „Máté tehát a zsidók között és az ő gondolkodásmódjuknak megfelelően tette közzé az írott evangéliumot, amikor Péter és Pál Rómában hirdette az evangéliumot, és megalapította az egyházat.”[2]
Órigenész (184 – 254) a Máté szerinti evangéliumhoz írt magyarázatainak első könyvében ezt jegyzi fel: „…először íródott az egykori vámos, később Jézus Krisztus apostola, Máté szerinti evangélium, amit a zsidóságból megtért hívők számára adott ki, és héber nyelven alkotta meg.”[3]
Caesareai Euszebiosz (265 körül – 339) Egyháztörténetében megemlékezik arról, hogy: „Máté ugyanis előbb a zsidóknak hirdette az igét, minthogy azonban más népekhez is el kellett mennie, anyanyelvén írásba foglalta evangéliumát, melynek megalkotásával már ottlétekor kárpótolta azokat, akiktől elvált.”[4]
Szalamiszi (vagy Szent) Epiphaniosz (315 körül–403) Panarion című művében (29.9.4) azt állítja, hogy: „Náluk [nazarénusoknál] van a Máté evangéliuma teljes egészében héberül. Mert nyilvánvaló, hogy még mindig úgy őrzik, ahogyan eredetileg meg volt írva, héber alefbetben [ábécében].”[5]
Jeromos (Eusebius Hieronymus presbiter, 347 körül – 419/420) A kiváló férfiakról c. művében ezt írja: „MÁTÉ, akit egyúttal Lévinek is neveznek, a vámosból lett apostol, ő volt az első, aki Krisztus evangéliumát héber nyelven állította össze Júdeában, azok számára, akik a körülmetéltek közül lettek hívőkké; és ezt valaki utána görög nyelvre is átültette, – de ez nem egészen biztos. A héber nyelvű írását viszont mindmáig őrzi a tudásában olyan kimagasló Pamphilosz által alapított caesareai könyvtár…
Benne különös figyelmet érdemelnek azok a helyek, ahol az evangélista akár saját megfontolásából, akár a Megváltó Úr nyomán a Régi Írás [Ószövetség] tanúságait kidomborítja; mindezekben nem a hetvenes fordítás szerint idéz, hanem a héber szövegek szerint, ezekből kettő: »Egyiptomból hívtam az én fiamat” (vö.: Mt 2,15) és „mivel Názáretinek hívják őt«” (vö.: Mt 2,23).[6]
A Máté kommentárjának előszavában Jeromos pedig így ír: „Az első közülük Máté, a vámszedő, akit Lévi néven is szólítanak, aki héber nyelven evangéliumot adott ki Júdeában, főként azon zsidók kedvéért, akik hittek Jézusban, és akik semmiképpen sem tartották be a törvény árnyékát, mivel az evangélium igazsága annak örökébe lépett.”[7]
.
Végjegyzetek:
[1] Caesareai Euszebiosz Egyháztörténete, Ókori Keresztény Írók 3., Szent István Társulat, Budapest, 2020, 208. o.; III. 39,16
[2] Caesareai Euszebiosz Egyháztörténete, 297. o.; V. 8,2
[3] Caesareai Euszebiosz Egyháztörténete, 377- 378 o.; VI. 25,4
[4] Caesareai Euszebiosz Egyháztörténete, 181. o.; III. 24,6
[5] The Panarion of Epiphanius of Salamis, Book I. (Sects 1-46), Brill, Leiden-Boston, 2009 130. o. Az arámit is a héber betűkkel írják.
[6] Hieronymus presbiter: A kiváló férfiakról, III.; in.: Apostoli Atyák, szerk. Vanyó László, Ókeresztény Írók 3., Szent István Társulat, Budapest, 2020., 29 o.
[7] The Fathers of The Church, Volume 117, St. Jerome Commentary on Matthew, The Catholic University of America Press, Washington, D.C., 2008, 53. o.
