További YouTube videók a bejegyzés alján.
- 1959. április 8-án születtem zsidó szülők gyermekeként. Családom Kijevben, Ukrajna fővárosában élt. Ez egy kb. 3 millió lakost számláló hatalmas világváros, amelyben sok zsidó élt, a legtöbbjük asszimilálódott. 70 év kommunizmusa rajtuk is maradandó nyomokat hagyott. Sokszor csak az útlevélben lévő bejegyzés tanúskodott zsidó identitásukról.
[…]
Tíz éves koromban szembesültem először zsidóságommal. Két osztálytársam minden ok nélkül szörnyen megvert. Ekkor hallottam tőlük e szavakat: „büdös zsidó“. Ennek viszont nyilvánvalóan semmi köze nem volt ahhoz, hogy tisztálkodtam-e.
Honnan lehetett felismerni, hogy egy gyerek zsidó családból származik? Minden osztályban volt a tanulóknak egy listája, amelyen nemcsak a nevük, hanem a nemzetiségük is fel volt tüntetve. Négyen voltunk zsidók az osztályban és mindig féltünk, ha a tanár ezt a listát a szünetben az asztalon hagyta kinyitva. Semmiképp nem akartuk, hogy osztálytársaink belenézzenek ebbe és felfedezzék titkunkat.
Akkoriban nem értettem meg, miért neveztek oly megvetően büdös zsidónak. Évtizedekkel később tudtam meg, honnan származik a kifejezés.
[…]
Fiatalkoromban elkezdtem titokban érdeklődni zsidó származásom iránt. Így kutatgattam a történelmet és elődjeim életét. Felfedeztem otthon egy könyvet, amit nagyon furcsának találtam. Kizárólag neveket tartalmazott. Csupa zsidó név egy pár fotóval. Kiderítettem, hogy ezek azoknak a zsidóknak a nevei, akiket 1941. szeptember 29-én és 30-án Babij Jar szakadékába összetereltek és meggyilkoltak. Sajnos a holokauszt történetét elhallgatták az egykori Szovjetunióban. A kommunisták ideológiája eleve zsidóellenes volt, így nem akartak a zsidóknak „külön szerepet“ osztani a II. világháborúban. Mikor a háború után a nácik Babij Jar-i bűntettei napvilágra kerültek, a történeti beszámolókban kicserélték a „zsidók“ szót a „szovjet polgári lakosság“ kifejezésre.
A hivatalos verzió szerint megöltek ugyan zsidókat, de nem többet vagy célzatosabban, mint bármely más nemzetiséget. Ezért akartam megtudni, miért lett ennyi zsidó név összegyűjtve egy könyvbe, és hogy miért volt nekünk ilyen könyvünk otthon.
A nevek ábécé sorrendbe voltak rendezve. Csupán kíváncsiságból lapoztam fel az „U“ betűnél a könyvet. Hidegzuhanyként ért, mikor négy rokonom nevét fedeztem fel benne: nagyapám és nagynénim nevét, valamint két unokatestvéremét, akik öt és három évesek voltak. Hogyan haltak meg? Miért nem mesélt erről senki? Létezik valahol egy sír, egy emlékmű, ahol meg lehet siratni őket?
[…]
20 évesen hű szovjet polgárként két évet kellett a hadseregben szolgálni. Sajnos a hadseregben nagyon rosszul bántak a zsidókkal. Csak úgy röpködtek az antiszemita közhelyek. A polgári életben el lehetett titkolni a saját zsidó identitást, a hadseregben viszont nehéz volt. Mindenkiről tudtak mindent, mert a családi állapotot, a levelezést, a személyes hajlamokat felfedték és ellenőrizték. A zsidók másodrangú állampolgárnak számítottak. Időnként keményen meg kellett küzdenem azért, hogy bebizonyítsam a többieknek, hogy én is értékes vagyok. Állandó látens zsidóellenesség volt jelen az ukránok és az oroszok között. Így felettébb meglepett egy orosz férfival való találkozás, aki másképp viselkedett. Az osztagomnál volt és az első naptól fogva észrevettem, hogy nem stimmelt vele valami. Másokkal ellentétben nem káromkodott, nem dohányzott, szorgalmasan dolgozott és nem szidta a zsidókat. Mikor többet meg akartam tudni az életéről, elmondta, hogy hisz Istenben és egy baptista gyülekezetbe jár. Ő volt az első Jézusban hívő, akivel addig találkoztam. Gyakran beszélgettünk és mesélt Istenről, Jézusról és a Bibliáról. Nagyon tiszteltem. Visszatekintve meg kell állapítanom, hogy Isten már ekkor halkan kopogtatott a szívem ajtaján.
Harmincéves koromra már jócskán gyülekeztek felettem a fellegek. A családi életem katasztrófa volt. Nem bírtam felfogni, hogy a házasság nem egy kaland, hanem kötelezettségekkel jár. Inni jártam a barátaimmal és szórakozni más nőkkel. Feleségemnek otthon kellett maradnia és mindent lenyelni. Sokat veszekedtünk. Pénzt is veszítettem kártyázással.
[…]
Az Elárulva című könyv
A jógán és a „gyógyulási rendszeren” kívül az ezoterika is érdekelt. Viszont miután sok mindent kipróbáltam, meg kellett állapítanom, hogy lelkem még mindig nem talált békére. Az élet értelme iránti égető kérdéseimre sem találtam megfelelő választ. Már nem akartam Istent keresni. De úgy élni sem, ahogy addig. Azt tudtam, hogy egy pár barátom hasonló utakon járt és életük mély depresszióban végződött. Egyikük nagyon furcsa és megmagyarázhatatlan módon vesztette életét. Fogalmam nem volt, hogyan folytassam.
De Isten kegyelmes volt hozzám. Ahhoz, hogy magához vonzzon, Stan Telchin7 Elárulva című könyvét használta, melyre édesanyám otthonában akadtam. A könyv Stan Telchinről, egy sikeres amerikai zsidó üzletemberről szól. Mikor lánya megtér a Messiás Jézus hitére, dühöng, és mindenáron be akarja neki bizonyítani, hogy téved. Emiatt elkezdi tanulmányozni az Újszövetséget, és rátalál az élő Istenre. Megdöbbentett az, hogy erre a könyvre édesanyámnál találtam rá, mert ő nem volt vallásos. Arra a kérdésemre, hogy honnan van neki ez a könyv, ezt válaszolta: „Tegnap jött a postával és nekem nincs kedvem elolvasni!”
Számomra máig is rejtély, miért került ez a könyv pont édesanyám postaládájába. Nem dobta ki a borítékot; a feladó címe mellett telefonszám volt feltüntetve. Mikor a számot felhívtam, kérdésemre egy barátságos férfi elmagyarázta, hogy a könyvet minden zsidónak elküldik Kijevben. Eltekintve attól, hogy a zsidó népesség száma akkoriban kb. 110 ezerre rúgott Kijevben, ez a válasz inkább álomnak tűnt, mint valóságnak. Tökéletesen meg vagyok győződve arról, hogy semmiképpen nem lehetett véletlen, hogy a könyv édesanyámhoz került, és hogy nem dobta ki.
Elolvastam a könyvet és odaadtam feleségemnek is. Életemben először olvastam egy olyan zsidóról, aki Jézusban hitt. Különösen az érintett meg, hogy az írónak fontos volt a zsidó identitása és ezt a Jézusban való hite ellenére sem tagadta meg!
Feleségem, Irina is különös felismerésre jutott belőle. Ő így emlékezik erre:
Én is elolvastam a könyvet. Az, hogy egy zsidó család megtalálta a Messiását, engem csak mellékesen érdekelt. Viszont először hallottam arról, hogy Jézus zsidó volt. Ez szenzációt jelentett számomra! És minden követője is zsidó volt. Úgy, mint én! Ez a hír új távlatokat nyitott meg.
Másokhoz hasonlóan én is egy átlagos, hitetlen szovjet családban nőttem fel. Nem voltunk vallásos zsidók, csak a nemzetiség szerint. A zsidó hagyományok értelmének sem voltunk tudatában, mégis éltük őket. Nagymamám például szombatonként nem varrt. Mindig azt emlegette, hogy a zsidók nem varrnak szombaton. Peszáh ünnepén az egész család összegyűlt és kovásztalan kenyér volt az asztalon. De senki sem tudta közülünk, hogy mit jelent ez az ünnep. Jom kippurkor (a nagy engesztelő napon) nagyapám és később nagynéném böjtöltek. „Az egész családért”, mondták. De minek? Erre nem tudtuk a választ. Nagyszüleim jiddisül beszéltek, ha elölünk, gyerekek elöl el akartak titkolni valamit. Számunkra ezek az apróságok és jellegzetességek a családunkhoz tartoztak. Az iskolában és negyedünkben egészen máshogy folyt az élet. Mindig harcolnunk kellett a zsidóságunkért. Nem voltak barátaim a lakónegyedben, mert zsidó voltam. Számomra mindig fontos volt, hogy népemet semmiképp se áruljam el. Semmi áron nem szabad elveszíteni az identitásomat. Már akkor hittem egy Istenben, aki életünket irányítja. De Jézussal problémáim voltak! Az én szememben Jézus keresztény volt és mindaz a szörnyűség, amelyet népemmel megtettek, vele állt közvetlen kapcsolatban. Imádságaim legtöbbször így kezdődtek: „Hozzád imádkozom, zsidó Istenem. Nem ahhoz, aki ott a kereszten lóg…” Számomra létfontosságú volt, hogy népemmel azonosuljak. Ekkor azonban megtudtam ettől a zsidó szerzőtől, hogy Jézus zsidó volt. Ebben a pillanatban megértettem, ha Őt, mint Megváltómat elismerem, nem árulom el népemet, hanem igazi zsidóvá válok. Úgy, ahogy Jézus első követői. Ez a felismerés olyan megdöbbentő volt, hogy éppen úgy, mint Anatoli, én is többet akartam megtudni erről.
Zsidóellenes az Újszövetség?
Az ortodox zsidók rendszerint nem olvassák az Újszövetséget. Ennek sok ésszerű és irracionális magyarázata van. Mivel a zsidóság a keresztények miatt rengeteget szenvedett az elmúlt 2000 évben, nem érdeklődnek e – nézetük szerint – „keresztény” könyv iránt.
Az Újszövetség az ortodox és a hagyományos zsidók szerint, de egyes világi zsidók szerint is, zsidóellenes. Én is ezt vallottam. Annál jobban megleptek Máté evangéliumának első versei, mikor félve kezdtem olvasni őket: „Jézus Krisztusnak, Dávid fiának, Ábrahám fiának nemzetségéről való könyv.” Jézus, Dávid, Ábrahám mind zsidók, de akkor miért jelennek meg neveik az Újszövetség elején? Mikor tovább olvastam, az az érzésem támadt, hogy a zsidók nemcsak főszereplők ebben a könyvben, hanem kizárólag róluk szól. Persze hogy „rossz” zsidókról is beszélnek az evangéliumok, de ilyen emberek minden nemzetben vannak. Mikor az evangélium végére értem, meg kellett állapítanom, hogy ez maradéktalanul zsidó könyv, mert a zsidó hagyományon belül zsidó szerzők zsidók számára írták. Antiszemitizmusnak meglepő módon nyoma sem volt benne. Csak szűklátókörű emberek, akik még nem ismertek meg egy igazi zsidó közösséget, tudnák az Újszövetséget zsidóellenesnek nyilvánítani. Még Jézus egyes farizeusi csoportokkal folytatott vitái is kizárólag tipikusan a zsidó csoportokra jellemző eszmecserék. A zsidóság vallásos irodalmában (Talmud)9 tucatnyi ilyen, részben még sokkal hevesebb vitát találni. Ezt sajnos csak sokkal később ismertem fel.
Egy messiási zsidó gyülekezet, avagy miért mások ezek az emberek?
Stan Telchin könyve annyira mély benyomást gyakorolt rám, hogy ismét elkezdtem az élet értelmének keresésével foglalkozni. Felhívtam a könyvben megadott telefonszámot. Így tettünk látogatást feleségemmel az első kijevi messiási zsidó gyülekezetben, amelyet nem sokkal azelőtt alapítottak. Ez volt az első „vallási” csoport, amelyet meglátogattunk. Minden új volt számunkra. Szép zsidó énekeket hallgattunk és egy jól felépített, szellemi igehirdetést, és figyeltük, hogyan lelnek örömöt ezek az emberek a közösségben. Nagyon megérintett a légkör. Ukrajna akkori szociális és politikai légkörét ismerni kell ahhoz, hogy ezt megértse az ember.
A 90-es években a peresztrojka erejét vesztette. A gazdaság összeomlott. A nagy üzemek földrajzilag nagyon messze estek egymástól. Az autómotorokat Ukrajnában, a kerekeket pedig Oroszországban gyártották. Mikor a Szovjetunió már nem létezett, összeomlott a kommunikáció a nagy Oroszország különböző részein lévő üzemek között. Mivel az üzemek már nem működtek, nem volt az embereknek se munkájuk, se pénzük. A parasztok semmit se akartak eladni, mert senki sem tudott megfelelő árat fizetni. Az élelmiszerek mennyisége megcsappant. Már reggel hatkor sorba kellett állni az élelmiszerbolt előtt, hogy nyolckor két üveg tejet kaphasson az ember egész családja számára. A nyomorúságos gazdasági helyzet erős frusztrációt keltett az emberekben. Az utcákon alig lehetett egy vidám arcot látni. Az emberek ingerülten bántak egymással és a rossz hangulat mindennapossá vált. Ebben a gyülekezetben azonban másként volt. Az emberek vidámak és elégedettek voltak. Tréfálkoztak, és az egész légkör pozitív szellemről tanúskodott. El voltam ámulva, hogy idegenek átölelték és megáldották egymást. Úgy hiszem, hogy ez Jézus követőinek egyik jellemvonása. Az emberek különböző okokból jöhetnek gyülekezetbe, de ha élő közösséget látnak, az megérinti őket. Akkoriban nem értettem, miért viselkedtek így a gyülekezet tagjai. Úgy gondoltam: vagy mind szerepet játszanak, vagy megőrültek. De aztán felismertem, hogy ezek a kapcsolatok valódiak.
Anatoli Uschomirski az Evangeliumdienst für Israel (edi) szolgálatnál tevékenykedik Németországban.
https://www.edi-online.de/
A fenti részletek Anatoli Uschomirski: Jézus segíts, zsidó vagyok c. könyvéből származnak.
Bridge Mission Society
Kapható az Éjféli Kiáltás Missziónál.
.
.
Anatoli Uschomirski további magyarul megjelent könyvei:
Anatoli Uschomirski: A hegyi beszéd zsidó szemszögből
Evangéliumi Kiadó
Kapható az Evangéliumi Kiadónál.
Anatoli Uschomirski: Zsidóknak először
Evangéliumi Kiadó
Kapható az Evangéliumi Kiadónál.
.
.
Életem (magyar könyveinek bemutatójával)
A bizonyság a Messiási tanítások I. online konferencián hangzott el 2020. októberében német és magyar nyelven.
A törvény és az evangélium
A tanítása a Messiási tanítások I. online konferencián hangzott el 2020. októberében német és magyar nyelven.
Új szemmel meglátni Jézust
A tanítás a Messiási tanítások II. online konferencián hangzott el 2021. januárjában német és magyar nyelven.
Beoltva a nemes olajfába
A tanítás a Messiási tanítások II. online konferencián hangzott el 2021. januárjában német és magyar nyelven.
Szombat fogadása
Az alkalom a 2021. májusában szervezett Messiási tanítások III. online konferencia része volt.
Sávout, a hetek ünnepe (pünkösd) I.
E két tanítás a 2021. májusában szervezett Messiási tanítások III. online konferencia része volt.
Sávout, a hetek ünnepe (pünkösd) II.
Anatoli Uschomirski: Sém sátraiban – ebook (elektronikus könyv)
Ez a tanítás 2021 novemberében, a Messiási tanítások IV. online konferenciáján hangzott el. Megrendelhető itt.
A zsidó hanukka és a Messiás Jézus
Ez a tanítás 2021 decemberében, a Messiási tanítások IV. online konferenciáján hangzott el.
“Törekedj békességre és kövesd azt” (Zsolt 34,15) – 34. zsoltár
Ez a tanítás 2022 márciusában, a Messiási tanítások V. online konferenciáján hangzott el.
A hegyi beszéd zsidó szemszögből c. könyv bemutatója
E tanítás 2022 májusában Budapesten hangzott el a Messiási tanítások VI. konferenciáján.
Az edi és a messiási mozgalom Németországban – Armin Bachor
Hogyan alakult ki a messiási mozgalom Németországban? – Anatoli Uschomirski
E beszámolók 2022 májusában Budapesten hangzott el a Messiási tanítások VI. konferenciáján.
Négy kulcs az ima megválaszolásához
E prédikáció 2022 májusában Budapesten hangzott el a Messiási tanítások VI. konferenciáján.
„Néped az én népem” – Ruth könyve (szöveg)
Jézus és népe (szöveg)
Isten népének elhívása (szöveg)
E három tanítás 2022 decemberétől – 2023 februárjáig hangzott el a Messiási tanítások VII. online konferenciáján.
