Ráhel siratta fiait
Ekkor teljesedett be az, amit Jeremiás prófétált: „Hang hallatszott Rámában, nagy sírás és jajgatás. Ráhel siratta gyermekeit, és nem akart megvigasztalódni, hogy már nincsenek.” (Mt 2,17-18, RÚF 2014)
A Bibliában találkozunk „előképekkel, mintákkal”, amik újra és újra ismétlődnek. A bűnbeeséstől kezdve a gonosz Isten ellen tör és ahol csak tudja, akadályozza Isten munkájának kibontakozását. Ezt már Káin és Ábel történetében látjuk és aztán rengeteg esemény hátterében. Például Dávid életében olvassuk, hogy amikor üldözte Saul, 85 nóbi papot öletett meg pusztán azért, mert a nóbi Ahimelek pap kenyeret és egy kardot adott Dávidnak. Ám Saul nem elégedett meg ezzel, hanem kardélre hányta a városban lévő férfiak és nők mellett a gyerekeket és a csecsemőket is (1Sám 21,1-10; 22,11-19).
Isten nagy szabadításai előtt még jobban pusztítani akar a sötétség. A betlehemi csecsemőgyilkosságok Jesuát egyik előképével, Mózessel kapcsolják össze. Mózest választotta ki az Örökkévaló eszközként arra, hogy hatalmas szabadítást vigyen végbe Egyiptomból, amivel egy új korszakot is elhozott. Mózes élete már megszületésekor veszélyben forgott, mert a fáraó elrendelte, hogy minden világra hozott fiút születésekor öljenek meg (2Móz 1,16.22). A sötétség Isten nagy szabadítása előtt a csecsemők meggyilkolásával nagy pusztítást vitt végbe Izrael népében. Mózes Isten csodálatos gondviselése folytán menekült meg és került a fáraó udvarába.
Nagyon hasonló események történtek Jézus születésekor, akit Isten ugyancsak arra szánt, hogy még hatalmasabb szabadításának eszköze legyen Izraelben és az egész világon (vö. 5Móz 18,15.18). A világot ez vezette el a kegyelem korszakába. A Messiás a keleti bölcseknek és a Józsefnek adott kijelentések révén csodálatos módon megmenekült, de a sötétség erői Heródes parancsára pusztítást végeztek Betlehemben és annak környékén. Máté kifejezetten nem kapcsolja össze ezt a két eseményt, az olvasóban mégis megelevenedik ez a párhuzam.
Ez a minta még egyszer megismétlődik az utolsó napokban. Máté a betlehemi gyermekgyilkosságokkal kapcsolatban Jeremiás 31. fejezetéből kiragadja a 15. verset, melyet szó szerint idéz. E prófétikus versnek kétségkívül az egyik megvalósulása Jézus korában megtörtént. De Jeremiás 31. fejezete, és az előtte és az utána lévő fejezetek alapvetően Izrael összegyűjtéséről, hazatéréséről, az ország benépesítéséről szólnak, ami nem Jesua korában teljesedett be, hanem napjainkban. Az Örökkévaló mindezzel egy újabb nagy szabadítását készíti elő népe és a világ számára: a Messiás visszatérését. Ez a szabadítás és korszakváltás csak a Mózes és a Jesua általi szabadításhoz fogható. Izrael helyreállítása, Jézus királyként való visszatérése és országa nemcsak Izrael számára hozza el a dicsőséget, hanem a népek gazdagságává is lesz (Róm 11,12). Ennek az eseménysornak leírásakor prófétál Jeremiás arról, hogy a sötétség újabb pusztítást visz végbe Izrael népében és Ráhel siratja gyermekeit. Ráhel itt is Izrael ősanyjaként jelenik meg. A hatalmas pusztítás Izrael államának 1948-ban történő kikiáltása előtt a holokauszt volt, ahol összesen hatmillió zsidót pusztítottak el, akik közül másfél millió gyermek volt.[1] A nagy szabadítás egyik első lépése pedig az állam megalakulása volt (vö. Ez 36-37), ami az összegyűjtött népével fogadja majd a visszatérő Messiást. (Lásd még a „szenteltessék meg a Te neved” c. magyarázat Kiddus hasem fejezetét.)
Tanulmányozásra ajánljuk Anatoli Uschomirski: Máté evangéliuma zsidó szemszögből c. könyvének 76-78 oldalait (Evangéliumi Kiadó, Budapest, 2025). A könyv szól a prófécia történelmi hátteréről és a zsidó források értelmezéseiről, amikre a fentiekben nem tértünk ki.
Ajánljuk továbbá Risto Santala könyvét, amely Heródes személyéről és a betlehemi gyermekgyilkosságokról a korabeli forrásokat elemezve ír (Risto Santala: A Messiás az Újszövetségben a rabbinikus iratok fényében, Bridge Mission Society, Budapest, 2001, 85-87 o.).
Ajánljuk még az Ezékiel 36-ot magyarázó, Izrael helyreállításáról szóló tanítást is – http://www.izrael-immanuel.net/?p=5445 [2024.09.01.]
Végjegyzetek:
[1] E magyarázat Eitan Shishkoff szóban elhangzott tanítására épül, aki az észak-izraeli Kegyelem Sátrai (Tents of Mercy) gyülekezethálózat alapítója, vezetője.
