Jesua családfája
(Mt 1,1–16)
Az Újszövetség Jesua felmenőinek felsorolásával kezdődik. Máté József elődeit sorolja fel, míg Lukács minden valószínűség szerint Mária őseit (Lk 3,23-38). Mindkét nemzetségtáblázatban szerepel Dávid, ami azt jelenti, hogy Jesua szülei mindketten királyok kései utódai voltak. József csak nevelőapja volt Jesuának, vér szerint nem tőle származott. Erre utal az is, hogy az egész családfában azt látjuk, hogy a férfiak nemzették fiaikat, de József esetében ezt nem mondja az evangélium, hanem annyit állapít meg, hogy Jesua Máriától született (Mt 1,16.18).
József a Tanakh (Ószövetség) próféciái szerint sem lehetne a Messiás apja. Bizonyos követelményeknek megfelel: a Messiásnak a patriarchák leszármazottjának kell lenni, azaz Ábrahám (1Móz 22,18), Jákob (4Móz 24,17) utódának, továbbá Júda (1Móz 49,10), Isai (Jes/Ézs 11,1), Dávid (2Sám 7,13; 1Krón 17,11) leszármazottjának. Ezek a nevek mind szerepelnek a családfáján. Mi zárja ki mégis Józsefet?
A Tanakh (Ószövetség) azt is megfogalmazza a családfán szereplő Jekhonjával (Konjahuval), a júdeai királlyal kapcsolatban, hogy utódai közül senkinek sem sikerül Dávid trónjára ülnie (vö. Jer 22,28-30).[1] Eszerint a Messiás nem származhat attól a Jekhonjától, aki József nemzetségtáblázatában szerepel (1,11). Tulajdonképpen ez a prófécia is beteljesült Jesua születésével, akit nem József nemzett. Dávid mellett Jekhonját is kiemeli Máté azzal, hogy a második 14 nemzedék felsorolása vele ér véget.
József tehát nem formálhatott jogot a próféciák alapján arra, hogy ő legyen a Messiás apja. Az ebből adódó dilemmát Máté azonnal feloldja azzal, hogy leírja a szűztől születés történetét.
József (és Mária) dávidi felmenői azért is jelentőséggel bírnak, mert minden bizonnyal miattuk kellett Betlehembe menniük a népszámláláskor[2], ami egy másik prófécia beteljesülése miatt volt szükségszerű, miszerint a Messiás Betlehemből származik (Mik 5,1).
Jézus vér szerinti családfáját így minden valószínűség szerint csak Lukács adja meg Mária elődjeinek felsorolásával. Emiatt is egy egyedülálló családfával van dolgunk. A Tanakh (Ószövetség) kivétel nélkül csak férfiak nemzetségtáblázatát közli, így ez az egyetlen olyan leszármazási vonal a Bibliában, ami egy nő felmenőit rögzíti. Igaz, hogy az Újszövetség szövege sem említi meg konkrétan Máriát a nemzetségtábla végén, csak férfiakról ír. Ennek így kellett lennie, mert Jézus a prófécia szerint „az asszony magvából” születik (1Móz 3,15). Mária tehát apai ágon Dávid utódja volt, anyai ágon pedig kohenita, Áron papi nemzetségének leszármazottja lehetett, hisz Bemerítő János anyjával, Erzsébettel is rokonságban állt (Lk 1,36).[3]
Máté József nemzetségtáblázatának közlése után az ő szemszögéből írja le az eseményeket: a látomást József kapja és az ő gondolatait, belső harcait ismerhetjük meg. Lukács ezzel szemben mindenről Mária nézőpontjából tudósít.
A nemzetségtáblázatok közlése az Újszövetség elején azzal a céllal történik, hogy hitelt érdemlően bizonyítsák Jesua származását. Minden családi lajstromot, azaz a „korabeli anyakönyveket” gondosan vezettek és a jeruzsálemi Templomban őriztek. Jesua korában nemzetségtáblázata még visszakereshető volt. Kr.u. 70-ben azonban elpusztult a Templom. Az első Templom lerombolásakor a családi lajstromokat meg tudták menteni, ám a második Templom megsemmisülésekor tragikus módon elégtek. Ezért teljesen ellehetetlenült az, hogy egy zsidó leszármazását hitelt érdemlően igazolja. Ezek szerint (is) a Messiásnak mindenképpen a Második Szentély pusztulása előtt kellett eljönnie, mert utána a próféciákban előírt feltételek már ellenőrizhetetlenné váltak.[4]
Tanulmányozásra ajánljuk Anatoli Uschomirski Máté evangéliuma zsidó szemszögből c. könyvét A nemzedékek – a nemzetségtáblázatok jelentősége fejezetétől[5]. Különösen érdekes az, amit Uschomirski a családfa tizennégyes felosztásának okairól fejteget.
Végjegyzetek:
[1] Jekhonja azonos Konjahuval, Konjával. Jeremiás itt nevének utóbbi formáját használja.
[2] Mert Dávid Betlehemből származik.
[3] Jurek Schulz: A zsidó Jézus, 2.2, internet: http://www.izrael-immanuel.net/?p=832 [2024.05. 27.]; Benjamin Berger: Der König kommt, echad-Verlag, Toffen, 2012, 51-53 o.; David H. Stern: Jewish New Testament Commentary, Jewish New Testament Publications, Inc., Clarksville, Maryland, 1992, 1. o.
[4] Jurek Schulz: Az Édentől a Paradicsomig IV. rész (Kr.u. I-III század), internet: http://www.izrael-immanuel.net/?p=1302 [2024. 04. 27.]
[5] Máté evangéliuma zsidó szemszögből, Evangéliumi Kiadó, Budapest, 2025, 48-57. o.
