 |
Életéről szóló írások a honlapon:
Lichtenstein rabbi felismerése az Újszövetségből (rövid bizonysága)
Lichtenstein rabbi útja – Teljes könyv letöltése
Venetianer Sándor nyílt levele Lichtenstein rabbihoz (1886)
Lichtenstein Izsák Tápiószelén működött évtizedekig kerületi rabbiként és Jesua Messiás elfogadása után is itt szolgált még néhány évig. Ebben a zsinagógában tanított a Messiásról is.
A zsinagóga helye a Google térképen. Fényképek az épületről, amely jelenleg üzemként funkcionál.
A rabbival foglalkozó könyvek:
Két igazi izráelita életútja
The Everlasting Jew: Selected Writings of Rabbi Isaac Lichtenstein
Raymond Lillevik: Apostates, Hybrids, or True Jews?: Jewish Christians and Jewish Identity in Eastern Europe, 1860-1914
Kedves Szerkesztő, honlapolvasó!
Olyan kérésem lenne, hogy Ön(ök) nagy valószínűséggel tudnak héberül, kérem fordítsák le a 78. zsoltár 60. versét az eredeti írás alapján, ha van rá módjuk, idejük.
Ha esetleg több fordítási lehetőség is van pl.:ragok, kötőszavak,értelmezés (szavak sorrendjétől függően)stb., akkor legyen(ek) szíves(ek) az összes lehetőséget megírni.
Köszönettel:
P.Lili
Kedves Lili!
Igen, valóban van egy érdekes interpretációja a rabbinak ezzel a verssel kapcsolatban.
A Zsidók tükre 8. oldalán: „És elhagyá a silói hajlékot és sátorát az emberben ütötte fel.”
A német szövegben ugyanígy szerepel ez a vers, és a magyar és német nyelvű írás is a rabbi tollából származik, tehát nem fordítások.
Az eredeti szöveget tanulmányozva (fonetikusan: vájjitos miskán siló óhel sikkén báádám) szerintük beleérthető az Igeversbe a rabbi fordítása is.
A báádám lehet az ’emberbe helyezte sátorát’, és nemcsak úgy érthető ’az emberek közé helyezte’.
De azt sem szeretnénk elhallgatni, hogy rengeteg fordítást átnéztünk, és a mondat második fele – „és sátorát az emberben ütötte fel” – sehol sem szerepel így.
A rabbi természetesen tudott héberül, és így biztosan tudatosan választotta azt, hogy e vershez egy ilyen kijelentést tesz.
Elképzelhetőnek tartjuk azt is, hogy a rabbi elsősorban utalni akart erre a versre. A mi XXI. századi szokásaink nem felel meg az a sok pontatlanság, „pongyolaság”, amivel az akkori korban írtak, és írásokat adtak ki.
Lehetséges, hogy így értette: „És elhagyá a silói hajlékot és sátorát az emberben ütötte fel.” (vö. Zsolt 78,60) // esetleg vö. I Kor 6,19//
Ezek a röpiratok más tekintetben is sok formai, és tartalmi hiányossággal bírnak a mai kiadásokhoz képest. Pl. rendre hiányzik az általunk megtalált, és e honlapon majd még megjelenő (magyar, német, angol) röpiratokról a kiadás éve, némelykor a kiadó is.
Néhol pontatlanok a hivatkozások, vagy nincsenek meghivatkozva versek a Bibliából, vagy akár a Talmudból, csak idézve.
Sőt az angol fordítás nem is nevezhető fordításnak, inkább adaptációnak, a ’Zsidók tükre’ átiratának. Ebből hiányzik a kérdéses vers, teljesen kihagyták, és kimaradtak mondatok, leegyszerűsödtek gondolatmenetek. Az angol fordítást a rabbi közeli barátjának, és szolgálótársának David Baronnak felesége fordította. Valószínűleg nem tekintették fontosnak a mai értelembe vett pontos, szöveghű fordítást, hanem csak tartalmilag akarták visszaadni a szöveget, annak lényegét. Hasonlóképpen a kiadványok formai jegyeit sem tekinthették annyira fontosnak.
Ha még a vers értelmezése tekintetében előbbre jutunk, kiegészítjük a fentieket!
Annak viszont nagyon örülünk, hogy ilyen figyelemmel tanulmányozta a rabbi írását, és ez legyen áldássá az életén.
Salom!