A mennyek országa erővel tör előre
Bemerítő János megjelenésétől kezdve Isten Királysága erőteljesen terjeszkedik, és sokan teljes erejükkel igyekeznek, hogy bejussanak. (Mt 11,12, EFO)
A fenti verssel kapcsolatban két fordítási lehetőség kínálkozik. Az elsőt választják legtöbbször a bibliafordítók, amely így hangzik: Bemerítő Jánostól fogva „erőszakoskodnak a mennyek királyságán” vagy a „mennyek királysága erőszakot szenved.” Ezzel csupán az a probléma, hogy ennek így magyarul nincs értelme, és ha így adjuk vissza ezt a verset, akkor ez a kijelentés egy homályos, megfejthetetlen mondat marad Jézustól.
A második fordítási lehetőség a következőképpen hangzik: a mennyek királysága erővel tör előre, erőteljesen benyomul, betör, kiterjeszkedik. „A mennyek országa erővel nyomul előre”, jegyzi meg más fordítási lehetőségként a 2014-ben kiadott RÚF fordítás is. Ám az kétségtelen, hogy ehhez a megoldáshoz ritkábban folyamodnak a bibliafordítók.[1]
A jeruzsálemi iskolához tartozó Dwight Pryor az utóbbi fordítást veszi alapul, és összekapcsolja a Mikeás 2,12-13 verseivel, amelyek így szólnak: „Gyűjtve gyűjtelek, Jákób, egészen, összehozva összehozom Izraél maradékát, egyaránt ollyá teszem, mint az akol juhait, mint nyáj a legelőjén, zajongni fognak embertől. Haladt az úttörő előttük, áttörnek és elvonulnak, a kapun mentek ki; előttük vonult királyuk, az Örökkévaló élükön!” (Mik 2,12-13, IMIT).
Pryor a következő magyarázatot fűzi e versekhez: „Valójában Jesua egy kesert, utalást tesz a Mikeás 2-ben található messiási próféciára. A héber kifejezés az »úttörőre«, a happorecre vonatkozik, és a juhok parcu (áttörnek), azaz »kiterjeszkednek«. A parac kifejezés gyökének jelentése: összefonódik a heves (robbanó) és terjeszkedő erővel, ami kitör. Ez nem egy olyan erőszak, amiről a fordítások beszélnek, hanem egy hatalmas robbanó erő, ami a terjeszkedést és a növekedést eredményezi.
Ez ugyanaz a szó, amit Jákob használ, amikor látomást kap az égi lajtorjáról és Isten kihirdeti (1Móz 28,14): És magod ki fog terjeszkedni [paracta] minden irányba [nyugatra és keletre, északra és délre], és a föld minden nemzetségei megáldatnak.
Jesua Mikeás próféciájára hivatkozva utal arra, hogy Bemerítő János az úttörő – ő halad elöl és készíti az utat a Messiásnak és királyságának. Most Isten királysága erőteljesen kiterjeszkedik, előre nyomul a juhok előtt haladó királlyal mint Izrael Pásztorával. Ők terjesztik ki az Úrral az élükön azt a szabadságot és megváltást, amit a királyság fémjelez. Igen, a királyság egy robbanásszerű folyamattal indul el a népben azokkal, akik belépnek, és aztán kiterjeszkedik.”[2]
A Máté 11,12 fenti értelmezése mellett szól az is, hogy jól illeszkedik zsidó felfogásba. A zsidó irodalomban ugyanis magyarázták úgy a Mikeás 2,13-at, hogy Illés az, aki utat tör, és aki számára az utat töri, az az élen haladó Király, azaz a Messiás.[3] David Flusser, a jeruzsálemi Héber Egyetem professzora szerint: „Egy középkori kommentátor e vershez a következő régi magyarázatot kapta: »Az áttörő Illés, a királyuk pedig Dávid sarja«… Jézus szerint Illés/János már eljött, és ezért most áttörhet a mennyek királysága; azok az emberek, akiknek van bátorságuk a döntésre, már most magukhoz ragadhatják.”[4]
.
Végjegyzetek:
[1] Az angol fordítások közül a NIV és az NLT fordít így. Dr. Varga Zsigmond így értelmezi az itt álló görög kifejezést: „erőszakol, erőszakot követ el valakin, erőszakoskodik valakivel. Mint »erőteljes kifejezés« (Kraftausdruck) jelentheti jó értelemben (sensu bono) a) nagyon igyekszik valamire (Epiktétosz 4,7. 20. k.); b) erővel tör utat magának, igyekszik érvényesülni… [Az utóbbi verzió] egyik variánsa ez: »a mennyek országa hatalmas erővel tör utat magának, és akik (szintén) minden erejükkel igyekeznek megragadni, azok el is nyerik«… A másik variáns…: »Vannak, akik minden erejük megfeszítésével igyekeznek bejutni a mennyek országába, és az (ilyen) elszánt emberek el is nyerik« (értelmező, enyhén parafrázisszerű fordítással).” (Dr. Varga Zsigmond J.: Újszövetség görög-magyar szótár, Kálvin kiadó, 1996, 145-146 o.) A második fordítási lehetőséget támogatja általában az Újszövetség messiási zsidó értelmezése is. Lásd a „elközelített a mennyek királysága” (Mt 3,2M) c. magyarázatot és az indexben a Malkhut HaSamajimról (mennyek királyságáról) szóló magyarázatokat.
[2] Dwight Pryor: Behold The Man, XII. tanítás és a sorozathoz tartozó jegyzet, 140-141 o.
[3] A finn tudós, Risto Santala Rásit, David Kimchit és 17. századi kommentárt, a Mecudat Davidot említi. (Risto Santala: A Messiás az Újszövetségben a rabbinikus iratok fényében, Bridge Mission Society, Budapest, 2001, 56-57. o.)
[4] David Flusser: Jézus, Az ókori zsidó történelem és irodalom tükrében, Múlt és Jövő Lap- és Könyvkiadó, Budapest, 1995, 38. o. Flusser valószínűleg David Kimchire (1160–1235) gondol, akit középkori kommentátornak nevez, de szerinte ez az értelmezés már Jézus idejében is élt.
