Szerző: Jurek Schulz

Cím: Izrael ABC, Bibliai útikönyv Izraelbe 

Kiadó: Messianische Studien n. e. V.

Kiadás helye: Budapest

Kiadás éve: 2023

Puhafedeles, 104 oldal

.

.

Jurek körülbelül húsz éve vezet keresztény turistacsoportokat Izraelben. Messiási zsidóként részletesebben foglalkozik Izrael történelmével az ország helyreállításáról szóló bibliai próféciák miatt. Könyvében gyakran utal a próféciák beteljesedésére, főként messiási zsidó látásban. Ennyiben más ez a könyv, mint más keresztény izraeli útikönyvek.

A könyv bevezetője: 

Az Izrael ABC című kis könyv, ami héberül úgy hangzana az áleftől a távig, mert a héber ABC-nek ez az első és utolsó betűje, a Szentföld helyeiről és történelméről kíván áttekintést adni…

Keljünk útra a héber ábécé, alef-bet betűit követve. Sok felfedeznivaló van Izraelben: például bibliai helyszínek – egykor és ma. Megdöbbentő az, hogy évszázadok múltával hogyan veszítheti el jelentőségét egy híres város – vagy nyerheti vissza.

Részlet a könyvből: 

Názáret és a ritka messiási ígéret

Miért írja le Máté egy messiási ígéret beteljesüléseként azt, hogy Jézus Názáretben nőtt fel?
Jézust az Újszövetségben 18 alkalommal nevezik názáretinek (pl. Mt 2,23; Mk 1,24; Jn 18,5.7; Csel 2,22). A vádirat, amit később a keresztre szögeztek, szó szerint így hangzik: „A názáreti Jesua a zsidók királya” ( Jn 19,19) és Jézus maga is ezt az elnevezést használta feltámadása után, amikor megszólította Sault (Csel 22,8). Később Jézus követőit a jeruzsálemi bíróság előtt ugyancsak nazarénusoknak vagy názáretieknek nevezték (Csel 24,5). Ma Jézus követőit Izraelben nocrimnak nevezik, ami a nazarénushoz hasonlóan a necer szótőre vezethető vissza. Mit jelentsen mindez?

Beteljesült ígéret

Mária és József Egyiptomba menekülését követően Názáretbe költözött vissza Jézussal, ahol ezután élt a család és Jézus felnőtt. A város, amely a Jezréel síkság felett fekszik a galileai hegyek déli peremén, akkoriban nem örvendett túl jó hírnévnek (Jn 1,46). Bár közel van a Szíria és Egyiptom közötti nagy kereskedelmi útvonalhoz, mégsem említi sem az Ószövetség, sem a zsidó írások. A név csak Kr. e. 2. században, a Hasmoneus dinasztia idején bukkan fel. Jézus napjaiban a falunak legfeljebb 500 lakosa volt, akik elsősorban mezőgazdaságból éltek meg úgy-ahogy. De mégha Názáret annyira jelentéktelen is volt, Máté evangélista abban a tényben, hogy Jézus názáreti, egy ígéret beteljesedését látta (Mt 2,23). Ahhoz, hogy megértsük, mi köze van ennek a Messiáshoz, tudnunk kell, hogy a görög szövegben nacaraiosz áll, ami fordítható akár nazarénusnak, de názáretinek is. Ennek a szónak kétértelműsége magyarul csak nehezen adható vissza.
Ahogy azt már fentebb kifejtettük, a názáreti szó a necer szóból vezethető le, ami ágat, sarjat vagy hajtást jelent és az Ézsaiás 11,1-ben Messiást szimbolizáló képként szerepel: Neki kell hajtásként kisarjadnia Isai, Dávid atyjának gyökereiről. Mivel a héberben a gyökmássalhangzók (NCR) a meghatározóak, Máté ennek az ígéretnek a beteljesedését abban ismerte fel, hogy Jézus Názáretben lakott és ezért názáretinek nevezhették. Tehát csodálatos módon názáreti származása egy messiási ígéret beteljesedése volt. Máté számára ezáltal lett világossá, hogy Jézus a Messiás.

Bövebben a szerzőről.