Izráel a Fügefa

1. rész

Sok magyarázat van Izráelről mint fügefáról, de Jesua/Jézus a végidőkről szóló beszédében megmondja, hogy mit kell tudnunk a fügefáról. Mt. 24,32

De hogy a fügefa alatt miért Izráelt kell érteni, kevéssé ismert.

A fügefa (lat. Ficus carica L.) az olajfa és a szőlő mellett a legfontosabb gyümölcsfa Izráelben. A fügefa az Édenkert egyetlen fája, mely nevéről van nevezve – héb. Te’enah.

1.Móz. 3,7

Ádám és Éva, amíg nem ettek a gyümölcsből, nem tűnt fel nekik, hogy meztelenek, azonban miután ettek a tiltott gyümölcsből, megrettentek a szégyentől és körülkötőket csináltak a fa leveleiből, amely alatt álltak, és ez egy fügefa volt. Így a tiltott gyümölcs, amelyből ettek, nem volt más mint egy füge. Eszerint a fügefa volt az a fa, amelyről Isten mondta:

A kert minden fájáról szabadon ehetsz, de a jó és a rossz tudásának fájáról nem ehetsz. 1.Móz. 2,16-17

A fügefa, amelyet Isten minden más fától elkülönített, és ezzel kiválasztott fa lett, az Édenkert közepén állt. 1.Móz. 2,9 Ugyanígy választotta ki Isten Izráel népét a föld népei közül 5.Móz. 7,6-7 és ugyancsak a népek közepébe állította. Ez. 5,5

A fügefa az első emberpárnak egy nehéz próba volt: Isten parancsának engedelmeskedni és ezzel édeni tisztaságban élni, vagy pedig hinni a sátán sugalmazásának és ezzel Isten akaratát elutasítani.

Ilyen kihívással van Isten az emberiség felé Izráellel szemben. A kihívás – Izráel mellett vagy ellene dönteni – igazság szerint döntés Isten mellett vagy ellene. Ez azt jelenti, elismerjük-e, hogy Isten Izráelt kiválasztotta – pontosan erről tanít a fügefa nekünk.

Gyakran felteszik nekem azt a kérdést, miért éppen a zsidó nép mellett döntött Isten? Nem voltak nagyobb és kulturáltabb népek, mint pl. az egyiptomiak vagy a görögök, akik a világörökség kultúráihoz impozánsabban járultak hozzá mint Izráel? Hasonlóan kérdezhető az is: Isten miért éppen a fügefát választotta ki? Isten válasza erre a kérdésre egyértelmű: …mert szeret benneteket (Izráelt) az Örökkévaló… 5.Móz.7,8 és ugyanez van a fügefával is.

Felismerhető, hogy a teremtés kezdetétől fogva közvetlen összefüggés van Izráel és a fügefa között. Ezért kell a fügefára figyelnünk. Az Izráelben honos fügefa eléri a 8 m magasságot és a 40 évet; hat évre van szüksége mire gyümölcsöző lesz, azután azonban évente háromszor hoz gyümölcsöt. E három szüreti idő között elveszíti leveleit, úgy néz ki a szürke ágakkal, mint egy száraz-halott váz. Két látszólagos halála a zsidó nép történelmére emlékeztet: a kétszeri száműzetésre, amikor a pogányok, majd később a keresztények is, halottnak hitték.

De mindegyik alkalommal kihajtott a fügefa azaz új életre ébredt Izráel. Az első fügéket (paggim-előérés) páska idején szüretelik. Ha ezek elmaradnak, akkor a fa abban az évben nem hoz több gyümölcsöt. Ezután látszólag elhal. Átvitt értelemben utal Izráel bábeli száműzetésére i.e. 586-516.

Júniusban van a második érés (bikkurah-középérés). Ez ízletes, de nem elálló. Látszólag újra elhal a fa. Átvitt értelemben utal Izráel i.sz.70-ben történt szétszóratására a világ népei közé, az államalapításig 1948-ban. Augusztusban-szeptemberben jön a harmadik szüret (te’enah-későérés), ilyenkor különösen bő a termés és finom, ami alatt Jesua/Jézus a végidő Izráelére utalt.

2.rész

Jesua/Jézus a végidőkről szóló beszédében a Mt. 24,32-33-ban tanít a fügefa példájáról, mihelyt zsendül az ága és hajtanak a levelek – jóllehet még nincs gyümölcse – a nyár közel, azaz a Messiás/az Emberfia az ajtó előtt áll. […]

Ellentétben más fákkal, mint az olajfa vagy a datolyapálma, a fügefának három fejlődési szakasza van, amelyek figyelemre méltó módon mind az ó- mind az újszövetségi ünnepekkel összhangban vannak.

A dús nedvű levelek kihajtásától a páskahétig ill. nagyhétig az élvezhetetlen paggim-előérésig, amit „gyász-fügének“ is neveznek, 50 nap eltelte után következik a bikkurah-középérés, a „hulló-fügék“, ezeket pünkösd idején szüretelik. Ettől az időtől számítva kétszer 50 nap telik el a jó és tartós te’enah-későérésig, a szukkot- sátoros ünnepig, amikor nagy mennyiségben szüretelik a tulajdonképpeni végső-fügét. […]

Először a fügefa egy metafora Izráelről mint érinthetetlenről. 1.Móz.3,3; Zak. 2,12

Másodszor utal az üdvútra, mert a három szüreti állapot a közte lévő 50 napos szakaszokkal a három bibliai zarándok ünnep:

1. Páska – Jesua/Jézus passiója (szenvedéstörténete);

2. Savuot – a Tóra-adás ünnepe, az első zsengék ünnepe, ezen ajándékok szellemi megjelenítője a Szent Szellem adatott Jesua/Jézus megváltottainak;

3. Utalás a Messiás jövetelére ill. visszajövetelére, amely – még várat magára – a szukkot-ünnepét (sátrak-ünnepét) vetíti előre.

Mindegyik ünnepnek megvan az újszövetségi megfelelője, kivéve a szukkotot, amely a sátoros ünnep, mert a Zak. 14,16 szerint a Messiás jövetelére tartatik fenn.

NAI israel heute, Ludwig Schneider