A peszáh (húsvét) időpontjának megváltoztatásáról

Nem árt, ha tudunk róla

A peszáh (húsvét) időpontjának megváltoztatásáról

A Biblia több helyen is szól arról, hogy a peszáhot mikor kell megünnepelni (II. Móz. 12, 6-8; 12, 18-19; III. Móz. 23, 5-14; IV. Móz. 9, 2-3; 9, 10-11; 28, 16-17). Isten viszonylag részletesen rendelkezik az ünnep megülésének rendjéről, az áldozatokról is (II. Móz. 12, 43-51; 13, 3-10; IV. Móz. 28, 19-25). A zsidóságban a Messiás eljöveteléig, kb. 1500 évig sohasem volt kérdés, hogy mikor tartsák meg az ünnepet (IV. Móz. 9, 1-5; Józs. 5, 10-12; Ezsdr. 6, 19; II. Krón. 35, 1). Volt időszak, amikor egyáltalán nem tartották meg a parancsolatok szerint (pl. babiloni fogság alatt). De ha megtartották, akkor Isten rendelései szerint tették. Ha nem is tartották meg a rendelt időben (niszán 14-én), akkor pontosan egy hónap múlva tették meg, amire a Tóra lehetőséget ad (IV. Móz. 9, 10-11). Így történt Ezékiás király idejében (II. Krón. 30, 1-3).

Jesua peszáh ünnepén halt meg, akkor, amikor Izrael egész népe ünnepelt. (Jn. 19, 14. 42. stb.) Az apostolok idején és még jó pár évtizedig fel sem merült, hogy az ünnepet mikor tartsák. A újszövetségi Ige sem tudósít semmilyen szándékról, ami a peszáh vagy a többi ünnep tekintetében változást hozna.

Egy első nyom arra, hogy a húsvét ideje vitatottá vált, a szmirnai Polükarposz idejében látható. Ő is a biblikus meghatározás mellett állt ki, és az e kérdésben a ránk maradt iratok tanúsága szerint 155 körül járhatott Róma püspökénél. Békében váltak el, noha a kérdésben nem tudtak megegyezni.

Valószínűsíthető, hogy 160-ig nem volt komolyabb vita a Gyülekezetben, de erre az időszakra már a római és az alexandriai gyülekezetek az ünnep időpontját a niszán hónap 14-e utáni vasárnapra tették. Ez az a vasárnap volt, amely a tavaszi napéjegyenlőséget követő telihold után következett.

Majd 170 körül bontakozott ki egy vita a kis-ázsiai egyházak és a római egyház között a peszáh időpontjáról.

A kis-ázsiai egyházak továbbra is az Írás szerint határozták meg a peszáh dátumát, niszán hónap 14-ére tették, az egyiptomi kivonulás Bibliában meghatározott időpontjára.

De nemcsak az időpont kérdésében keletkezett nézetkülönbség, hanem abban is, hogy az utolsó vacsora Széder este volt-e vagy sem. Ha Széder volt az utolsó vacsora, akkor helyénvalónak vélték a niszán 14-ében meghatározni az ünnepet, és együtt tartani a zsidósággal.

A vita végül 325-ben a Niceai zsinaton „dőlt el”, amikor a kereszténységet már elfogadta Róma. A húsvét ünnepének kérdésében úgy döntöttek, hogy az a tavaszi napéjegyenlőséget követő holdtölte utáni első vasárnap legyen. Ez egy pogány ünnep idejére esett. Akik elfogadták e rendeletet (és még egy zsinati határozatot), azok az egyházak egyetemesnek (katolikusnak) nevezhetők voltak, mert azok a zsinat egyetemes rendelkezéseinek elfogadói lettek.

A kis-ázsiai egyházak továbbra is, évszázadokon át tartották az eredeti időpontot. A különböző zsinatokon felléptek ellenük, de még a IX. században is voltak csoportok Kis-Ázsiában, ahol niszán hónap 14-én tartották meg a peszáhot.

 

This entry was posted in Messiási tanítások. Bookmark the permalink.

5 Responses to A peszáh (húsvét) időpontjának megváltoztatásáról

  1. ali says:

    Üdvözletem!

    Szeretném megtudni, hogy a mostani naptárszámításunk szerint, melyik hónapra / napra esett a pászka ünnepe, mert a cikkből ez nem derült ki.

    Köszönettel: ali

    • izraelim says:

      Kedves Ali!

      Nagyjából március végétől (márc. 26-től) április második feléig lehet peszáh ünnepe (kb. ápr. 24 tájékáig). Azaz niszán hónap 14-e ezekre a napokra eshet a mi naptárunk szerint. Az érdekes az, hogy niszán 16-án már az árpából bemutatták a zsengét. Ez mindig Isten csodája lehetett, hogy a termés addigra már beérett, és megkezdődhetett utána az árpa aratása.
      A kérdésre azért nem olyan egyszerű a válasz, mert két naptár ütközik. A ma használt naptár a Nap évben számol. Ez azt jelenti, hogy a naptár alapja az, hogy a Föld megfordul egyszer a Nap körül. A hónapokat igazítják az évhez, és a rendszer alapja az, hogy a Nap körüli forgás ideje egy évre jöjjön ki. Itt az év a kiindulópont.
      A zsidóság az Írás szerint viszont Hold hónapokat számol. A hónapok jelentik a kiindulópontot, és ennek megfelelően „tologatják” az évet. A hónap ideje 29,5 nap, amíg a Hold megfordul a Föld körül. Mivel így nem jön ki az Nap év, időnként +1 hónapot iktatnak be, és számunkra egy bonyolultnak tűnő rend szerint számítják az évet.
      A zsidó időszámítás viszont a Biblia időszámítása, mert az Örökkévaló is ír az újhold (hónap első napja) megünnepléséről, a Ros hodesról (szó szerint a hónap feje). Isten Hold hónapokat adott, és pl. Saul idejében is ennek kezdetét ülték meg. Egy ilyen ünnepről hiányzott Dávid (I. Sám. 20, 5.24.), és Saul arra gyanakodott, hogy tisztátalan, és azért nem vesz részt az ünnepen (I. Sám. 20, 26). De a Ros hodest mai is ünneplik, hiszen a Tóra is előírja (IV. Móz. 28, 11-15).
      Dániel próféta beszél arról, hogy az idők végén megváltoztatják az ‘időket, és a törvényeket’ (Dán. 7,25). Elgondolkodtató ilyen szempontból az, hogy ez milyen kapcsolatba lehet a fentiekkel, azzal, hogy az eredeti, Isten által adott időszámításról ennyire keveset tudunk.
      Talán a közeljövőben egy zsidó naptárról közölt írás megjelenhet a honlapon, ami még világosabbá teszi a kérdést…
      Salom!

  2. ali says:

    Köszönöm válaszod!

  3. Istvan says:

    Végre! Drága Barátom, Te biztos tudsz segíteni!
    Mely naptól kezdődően lehet,ill. mely napokra eshet, /pontosan/ Niszan hó 1-napja (márciusban- vagy áprilisban) Gergely szerint!
    erospista@freemail.hu
    Üdv!
    Salom!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

*