Kicsoda Jesua rabbi?

– „…zsidónak először…” (Róm. 1,16) –

 Kicsoda Jesua rabbi?

Miből élsz meg?

Ha valaki első ízben mutatkozik be nekünk, akkor szeretnénk tudni, hogy kicsoda. Gyakran elhangzik a kérdés: „miből élsz meg?” Információkat szerezve arról, hogy az illető miből biztosítja a megélhetését, reméljük, hogy többet megtudunk az adott személyről. Például, ha megtudjuk, hogy az illető, akivel éppen találkoztunk, orvos, akkor ez tájékoztat bennünket az érintett iskolai végzettségéről, a szociális körülményeiről, az anyagi helyzetéről és a mindennapi feladatairól. Általában hajlunk arra, hogy egy embert a foglalkozása szerint helyezzünk el, legalábbis eleinte. {…}

Jesua valódi foglalkozása rabbi volt (lásd még a végjegyzetet erről). Egy egyszerű galileai rabbi volt, nagyszámú odaadó követővel. Önmagában véve ennek ismerete már sokat elárul arról, hogy ki Jesua rabbi.

Azokban a napokban a rabbi kifejezés még nem kizárólag azokat a tanítókat jelölte, akiket az előírások szerint a rabbinikus intézmény avatott fel. A rabbi inkább egyszerűen csak egy tiszteletteljes kifejezés volt a kiváló tanítókra. Ebben az összefüggésben kell megpróbálnunk Jesua rabbit is elhelyeznünk.

Szerencsére a zsidó irodalomban fennmaradt számunkra a hagyományok, tanítások, példázatok és anekdoták egész sora a második Templom időszaka judaizmusának nagy tanítóitól. Összevetve más korabeli rabbik kifejezéseit, életét és történeteit Jesua működésével, tájékozódhatunk az első század „rabbiságának” intézményéről.

 

Mennyit keresel?

Az első század rabbijai nem olyanok voltak, mint napjaink lelkészei vagy felszentelt papjai. Ők nem kaptak helyet a zsinagógai vagy a hitközségi bérlistákon. Ehelyett rendszerint kereskedésből éltek, hogy ezzel tartsák fenn a tanítói szolgálatukat. Például Gamliel rabbi (Gamáliel, akit a Csel. 5, 34-40 is említ) azt tanácsolta a tanítványainak, hogy kapcsolják össze tanulmányaikat és a Tóra tanulmányozását egy világi mesterség elsajátításával. Leghíresebb tanítványa, a Benjamin törzséből való Saul rabbi (Fil. 3, 5, ismertebb nevén Pál) inkább a sátorkészítő foglalkozást választotta, minthogy elfogadja a tanítványai adományait.

Más tanítók, mint Jesua, idejük egészét a tanítás szolgálatának áldozták és tanítványokat neveltek fel. Az ilyen tanítók a közösség és a hallgatóik adományaira támaszkodtak. (A Lukács evangélium 8, 3. verse jegyzi fel, hogy volt néhány nő, akik támogatták Jesua szolgálatát. A János evangélium 12, 6. verse említi meg, hogy egy közönséges erszény volt használatban Jesuánál és tanítványainál.) Ez szegényes életvitelt engedett csupán. Olvashatjuk: „A rókáknak van barlangjuk, az égi madaraknak fészkük, de az ember Fiának nincs hova lehajtania fejét.” (Mt. 8, 20)

 

Hol laksz? Hol dolgozol?

A Talmudból egyértelműen kitűnik, hogy az első század rabbijai legtöbbször a zsinagógákon kívül tanítottak, amelyekre gyakran utaltak Beit Midrás elnevezéssel, ami a tanulás (tanulmányozás) házát jelenti. A tanítványok, akik ilyen tanítókat kerestek maguknak, nagy távolságokat tettek meg, és ha tanítványként elfogadták őket, akkor felajánlották számukra, hogy éljenek a mesterükkel, és a rabbijuk tanításával fémjelezték magukat. Másrészt úgy tűnik, hogy az első század judaizmusának sok bölcse vándorolt, városról városra járt, zsinagógáról zsinagógára, tanítva a Tórát és tanítványokat nevelve. Természetesen Jesua működése is ilyen volt, de Kapernaumba „haza tudott térni” úgy, mint egy bázisra. Az evangélium úgy utal Kapernaumra, mint az „Ő városára” (Mt. 9,1). Kapernaumban volt egy hely, ahol lehajthatta a fejét. Egy szobában lakott Péter házában. Azonban határozottan elutasította a felajánlást, hogy Kapernaumban lakó rabbi legyen (Lk. 4, 43).

Jesua szolgálatának legnagyobb része a Jeruzsálem és Galilea közti utazással telt el. Mint minden zsidó, Ő is kötve volt a Tóra törvényéhez, hogy felmenjen Jeruzsálembe, a Templomba mindhárom zarándokünnepen: peszáhkor, sávuotkor (pünkösdkor), és szukkotkor (a sátrak ünnepén). A Talmud feljegyzi, hogy a bölcsek kihasználták a felzarándokolt tömegek lehetőségét és a tanították a köznépet a Templom területén az ünnep egész ideje alatt. Még azok a rabbik is, akik egyébként egy helyen maradtak, éltek a zarándok ünnepek adta lehetőséggel és tanították a tömegeket. Ugyanígy, az evangéliumokban láthatjuk, Jesua mindennapi foglalatossága volt, hogy az ünnepek alatt a Templom területén tanított.

 

Valójában mi az pontosan, amit csinálsz?

A korai judaizmusban egy rabbi foglalkozása az volt, hogy átadja a Tórát (a Tant) a következő generáció számára. A Pirké Ávot ezekkel a szavakkal kezdődik: „Mózes átvette a Thórát a Szináj hegyén, és átadta Józsuának (Józsuének, a tanítványának), Józsua a véneknek, a vének a prófétáknak, a próféták pedig a Nagyzsinat tagjainak (Ezra/Ezsdrás generációjának).”  (Avot 1, 1)

A Tóra átadásának tanító-tanítványi mintáját és az Istenről szóló tudást a kezdetekben Mózes és Józsua példája teremtette meg. A tanítók minden nemzedéke megkapta azt a megbízatást, hogy tanítványokat neveljen ki a következő nemzedék számára: a jövő tanítóit. Generációról generációra, tanítóról tanítványra adták tovább a Tóra tanításait. Az első századi judaizmus rabbijai tanítók voltak, akik az Isten Tórájának tanítására szentelték magukat. Az életük célja az volt, hogy magyarázzák a Tórát gyakorlatias kifejezésekkel, és továbbadják az Istenről szóló tudást a következő generációnak.

A Pirké Ávot így folytatja „Ezek (Ezra/Ezsdrás generációja) három igét mondottak: ’Legyetek higgadtak az ítélethozásban. Szerezzetek minél több tanítványt. Emeljetek védőbástyát (kerítést) a Thóra köré.” Ez volt az első századi rabbi munkaköri leírása.

1. Legyetek higgadtak az ítélethozásban: A rabbi dolga az volt, hogy elővigyázatos legyen, amikor egy törvény szerinti döntést tolmácsol, vagy amikor az Írás egy részét értelmezi. Gondosan mérlegelt minden bizonyítékot. Ha kérdést tettek fel az Írásra vonatkozóan, ha a törvény szerint rendelkezett, ha meghallgatott egy bírósági ügyet vénként vagy bíróként a törvényszéken, vagy egyszerűen csak kisebb hallaikus szabályokat hozott, mint a ’szabad-e gyógyítani sabbat napján?’, a rabbinak elővigyázatosan és körültekintően kellett eljárnia. Komolyan kellett vennie az írásokat, tanulmányozni őket szorgalmasan, és körültekintően eljárni az ítéletben.

2. Szerezzetek minél több tanítványt: A rabbi dolga volt, hogy sok tanítványt neveljen ki. A tanítást neki kellett átadnia a tanítványoknak. Ha ezt nem tette meg, nem lett volna meg a folytonosság generációról generációra. A tanítványok nélkül a Tóra- tanulmányozás, az igazságosság tudománya eltűnt volna egy nemzedéken belül, és a következő generáció a hitetlenségbe süllyedt volna. A rabbi feladata volt, hogy felnevelje a tanítványokat, akik felváltva őt és tanítókká válva tanítványokat nevelnek fel azért, hogy a Tóra ne vesszen el.

3. Emeljetek védőbástyát a Thóra köré: A rabbik feladata volt a Tóra védelmezése. Ők vontak kerítést a Tóra köré azért, hogy megőrizzék a parancsolatokat. Például a házasságtörés tilalmának parancsának védelmében a bölcsek kerítést vontak a parancsolat köré azt a tradíciót tanítva tanítványaiknak, hogy nem szabad egyedül lenni egy nővel, hacsak az nem a feleségük, mert így soha nem lesz lehetőség e parancsolat áthágására. Az ilyen tilalmakat illették a „Tóra körüli védőbástya/kerítés” névvel. Ezek praktikus szabályok voltak a hétköznapokra, hogy segítsék Isten embereit Isten Igéjének megélésében. A rabbi dolga volt, hogy védelmezze a legjelentéktelenebb parancsolatot is, és a legkisebb iota, egy vonás se vesszen el a Tórából.

Láthatjuk, hogy Jesua rabbi mindhárom kritériumot felettébb betöltötte a szolgálata során. Körültekintő volt az ítéletben, jól átgondolt döntéseket hozott és értelmezéseket adott a törvény különböző kérdéseiben. Sok tanítványt nevelt fel. A tizenkettő mellett még száz meg száz odaszánt hallgatója volt, és ezrek hallgatták a tanítását. Kerítést vont a Tóra köré. Amikor ilyeneket mondott: Én pedig azt mondom néktek, hogy valaki asszonyra tekint gonosz kivánságnak okáért, immár paráználkodott azzal az ő szívében.” (Mt. 5,28) vagy ezt: „Ne esküdjetek semmire sem, hanem a ti beszédetek legyen igen-igen és nem-nem…” (Mt. 5, 34-37). Kerítést épített fel a parancsolatok körül. Például ebben a két Igében a házasságtörés tilalma köré vont kerítést, és aköré, hogy Isten Nevét hiába vegyék fel. Így láthatjuk, hogy Jesua rabbi teljes elkötelezettséggel végezte az első századi rabbik szolgálatát.

.

Milyen eszközöket használ fel a kereskedésben?

Amikor elkezdtük tanulmányozni a korai rabbik tanítását, és tanítási módszerét, meglepő eredményre jutottunk. Hamar felfedeztük, hogy Jesua kifejezései és tanításai visszatükrözik (és néha szóról szóra megismétlik) más korai zsidó rabbik kifejezéseit és tanításait. A Jesua tanításának tartalma, módszertana, írásmagyarázata, érvelése, a teológiai vélekedései minden kétséget kizáróan rabbinikusak. Az általa mondott példabeszédek az első században alkalmazott tanítási módszert tükrözik. Sok példabeszédében merített a létező rabbinikus példázatokból, amelyeket feldolgozott azért, hogy átadja a tanítását. Röviden szólva: rabbinikus eszközökkel élt, hogy közölje az üzenetét. A rabbinikus tanítás módszereit, és anyagait használta fel.

A zsidó irodalom felkínálja a lehetőséget arra, hogy összehasonlítsuk az Ő szavait kortársai kifejezéseivel. Így képesek vagyunk arra, hogy jobban megértsük Jesua stílusának zavarosak tűnő kifejezéseit vagy részeit, ha összehasonlítjuk, és szembeállítjuk szavait más rabbik megfogalmazásaival. A zsidó irodalmon keresztül jobban nyomon tudjuk követni a nézeteltérések apropóit, amelyek Jesua és napjai judaizmusa között keletkeztek. A legjobb mindebben, hogy képesek vagyunk jobban megérteni Őt és üzenetét eredeti kontextusban.

Jesua egy rabbi. A tanításai rabbinikus természetűek. Hogy teljesen megértsük, ki ő, és mit tanít, fel kell fedeznünk a rabbinikus tanítások és módszertan intézményét.

 

Mi különbözteti meg Őt más rabbiktól?

Eddig azt láthattuk, hogyan illeszkedett bele Jesua az első századi zsidó rabbik sorába Izraelben. De van három megkülönböztető vonása is, amelyek Jesua rabbiságát markánsan megkülönböztetik a kortársaiétól.

1. Üzenete: Az Ő üzenete a Mennyek Királyságára koncentrálódott. Noha ez más bölcsek között heves viták tárgyát képezte, Jesua eljött, hogy kihirdesse Mennyek Országának eljövetelét. A tanítása többi részében az eljövetel mikéntjét bontotta ki.

2. Tekintélye: Habár az összes többi bölcs és rabbi a tanítóik és elődjeik nevével alapozták meg a tekintélyüket az üzenetükhöz, Jesua csak a saját Nevében tanított. Egyedül csak mennyei Atyját hívta segítségül, hogy erősítse meg a tanítását. Minden más rabbi idézte a korábbi generációk bölcseit és tanítóit. Jesua pusztán annyit mondott, „Hallottátok, hogy megmondatott… de én azt mondom…”. Azzal, hogy nem hivatkozott más tanítókra nem vallott kudarcot, és ez nem megdöbbentő gőgről tanúskodott. „A tömegek megdöbbentek tanításán, mert úgy tanított, mint akinek hatalma van, és nem úgy, mint Tóra tanítói.”  (Mát. 7,28-29)

3. Csodái: Jesua rabbi tanítói szolgálatát a Mennyek Királyságának csodálatos megnyilvánulásai dicsőítették és szentesítették, amelyek végigkísérték Őt. A betegek meggyógyultak, a démonok által megszállottak megszabadultak, az éhezők jóllaktak, a vakok láttak, a bénák járni kezdtek, a süketek hallani és a halottak életre keltek. Más rabbiknál ritkán estek meg ilyen csodák. De Jesua rabbi tanítói szolgálatában a csodák olyan mennyiségben történtek, amire nem volt példa.

 

Hogyan tehetem Őt az én rabbimmá?

Más dolog tudni arról, hogy Jesua egy rabbi, és Őt Jesua rabbinak is hívni, és egészen más, ha Ő „az én rabbimmá” lesz. Ahhoz, hogy valóban tanulhassunk Jesua rabbitól, először a tanítványává kell válnunk. A tanítvány héberül a ’talmidim’-ot jelent. Jesua rabbi arra hív, hogy kövessük Őt tanítványként. Ha tudjuk azt, hogy ki Ő valójában, ha megtapasztaljuk, ki Ő, és nem csupán Megváltóként, de Mesterként és Úrként is, akkor rá kell bíznunk az életünket, és tanítványként is alá kell vetnünk magunkat.

Ahogy Őt az első századi rabbiság kontextusában megértjük, épp úgy kell követnünk a hívását, és megértenünk az első század kontextusában a tanítványságot is. A tanítványságra elhívás még mindig él ma is. A Jesua rabbi követésére szóló hívás ma is szól és érvényes. Arra kér, hogy fogadd el a hívását és légy tagja Jesua „akadémiájának”.

 

Végjegyzet: A munkáját ácsként 30 éves kora körül befejezte. Feltételezhetjük, hogy az evangélium azért hallgat Józsefre nézve Jesua 12. születésnapja után, mert József meghalt vagy valamely okok miatt már régóta nem volt jelen a családban. Ez történhetett, így az elsőszülött fiú felelőssége volt, hogy a családot támogassa, amíg a fiatalabb testvérek egytől egyig házasságot kötöttek vagy munkával el tudták tartani magukat. Így eshetett meg, hogy Jesua ácsként József foglalkozását vitte tovább Názáret falvában 30 éves koráig. Valószínű, hogy mire Jesua elérte a harmincadik évét, addigra már a legfiatalabb testvére is tudott gondoskodni magáról. Így ezen a ponton Jesua szabaddá vált arra, hogy új hívatásának eleget tegyen.    

 

Forrás: www.rabbiyeshua.comeredeti cím: Who is Rabbi Yeshua?

* * *

Egy példa arra, hogy egy másik híres első századi rabbi példázata és szófordulata mennyire hasonló Jesua tanításához:

 

Hillél rabbi (kb. Kr.u. 20†) tanítása

„Történt, hogy egy pogány Sammaj elé lépett és így szólt hozzá: – Végy fel engem a zsidóságba, azzal a feltétellel, hogy az egész Thórára megtanítasz, míg fél lábomon meg tudok állni. Sammaj a mérőruddal, mely kezében volt, elkergette a pogányt.

Elment Hillélhez. Ez felvette őt a zsidóságba. És így szólt: – „Amit magadnak nem kívánsz, azt ne tedd másnak.” Ez az egész Thóra. A többi csak a magyarázata. Menj és tanuld meg.” (Talmud – Sabbath 31a)

Jesua tanítása:

„És megkérdé őt közülök egy törvénytudó, kisértvén őt, és mondván: Mester, melyik a nagy parancsolat a törvényben?

Jézus pedig monda néki: Szeresd az Urat, a te Istenedet teljes szívedből, teljes lelkedből és teljes elmédből (V. Móz. 6,5.). Ez az első és nagy parancsolat. A második pedig hasonlatos ehhez: Szeresd felebarátodat, mint magadat. E két parancsolattól függ az egész törvény (Tóra) és a próféták.” (Mát. 22, 35-40)

This entry was posted in Messiási tanítások. Bookmark the permalink.

2 Responses to Kicsoda Jesua rabbi?

  1. Ehud Margaret says:

    Szeretnék kérdezni ebből a nagyszerű tanulmányból.
    1.kérdés:
    „Jesua valódi foglalkozása rabbi volt .
    Egy egyszerű galileai rabbi volt, nagyszámú odaadó követővel.”
    Vannak szabályok arra,hogy a mai messiáshívő gyülekezetekben, kik ,
    és milyen alapfeltételekkel lehetnek követők,tagok?
    2.kérdés:
    „Más tanítók, mint Jesua, idejük egészét a tanítás szolgálatának áldozták
    és tanítványokat neveltek fel.
    Az ilyen tanítók a közösség és a hallgatóik adományaira támaszkodtak.”

    A messiáshívő gyülekezeteknek milyen „formációkban ” lehet segíteni,
    amit elfogadnak például egy kereszténytől?

    • izraelim says:

      Mindkét kérdésre valamennyire válasz Misa Braker bizonysága. (Az életutak mappában – A zsidó Isten után kutatva). A bizonysága végén van egy interjú, amiben beszél ezekről a kérdésekről.

      Az első kérdésre:
      Nincsenek feltételek, de nyilván, hogy az teljesen elfogadott egy messiási gyülekezetben, hogy az emberek zsidóként élik meg a hitüket.
      A messiási zsidóság vallja azt, hogy Isten elhívott a nemzetekből is tagokat kifejezetten messiási gyülekezetekbe, és nekik is van szerepük, szolgálatuk a közösségben, mint a zsidó tetsvéreieknek.

      A második kérdéshez talán annyit, hogy természetesen elfogadnak a gyülekezetek mindenfajta segítséget, támogatást. de talán ami a legnagyobb “támogatás”, segítség, amikor egy nem zsidó hívő is megismeri ezeket a látásokat, tanításokat, és “haza” megy egy messiáshívő közösségbe. Lehet, hogy 100%-ig nem azonosul mindennel, de egy a szív, és az akarat. Ezt megérzi minden Megváltóban hívő ember akár zsidó, akár a nemzetekből lépett be a Messiás Testébe. A zsidókereszténység/messiási zsidóság több évszázados elutasítása miatt talán ez itt még fontosabb. És én hiszem, hogy öröm mindenki számára ez a messiási látás, aki keresi Isten mélységeit, és gazdagságot hoz Isten megismerésében.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

*