A zsidó év

A zsidó naptár időszámítása a teremtéssel kezdődik. Ma a zsidó újév a Ros hasanával kezdődik a gregorián év szerinti ősszel. A hónapok hosszúsága a hold fázisok szerint alakul. A zsidó év tizenkét 29 vagy 30 napos „normális” hónapból áll, az év pedig 354 napból. Emiatt a zsidó ünnep- és emléknapok a gregorián naptár szerint különböző napokra esnek, és egy meghatározott dátummal nem állapíthatók meg. Azért, hogy az ünnepek ugyanabban az évszakban maradjanak, és az év ne csússzon el teljesen, minden második-harmadik évben egy szökőhónapot (Adár II) kell beiktatni.

Az ünnepek ábrázolásánál a bibliában felsorolt, és bevezetett ünnepeket vettük alapul. Isten népének hét ünnepet adott (III. Móz. 23, 1). A peszáh ünnepe, a kovásztalan kenyerek ünnepe és az első zsengék ünnepe összetartoznak és a keresztény húsvét ünnepének a gyökerét képezik. A sávuot (hetek ünnepe) pünkösdre esik. Ros hasanákor (a kürtzengés ünnepén/a zsidó újévkor) kezdődik el a bűnbánat ideje, amely a Jom kippurkor (az engesztelés napján) éri el tetőpontját. Szukkottal vagy a (lomb)sátrak ünnepével zárulnak be az Úr ünnepei.

A hanukka és a purim már a bibliai időkben járultak a fenti ünnepekhez. Így például a Biblia számol be arról, hogy Jézus a hannukka ünnepén a Templomban tanított (Jn. 10, 22), és a purim ünnepét az Eszter könyve (Eszt. 9, 20-23) vezeti be örök szokásként. Izrael történelme folyamán a fentiek új emléknapokkal és ünnepekkel egészültek ki.

A naptár ábráiban az év menetét követjük, a nem biblikus ünnepeket külön jelölve… Néhány ünnepnap el is tolható, ha sabbat napjára esik. A grafika egy kísérlet arra, hogy a különböző ünnepek sorát ábrázoljuk. {…}

A nap felosztásának zsidó sajátsága, hogy az ünnepek mindig az előző napon a naplementével kezdődnek és naplementével fejeződnek be. Néhány naptárban az ünnepek ’erev’-vel (estével) kezdődnek és ez az ünnepek megjelöléseiben is megjelenik. A sabbat is szombat estével (erev sabbat) kezdődik, és a következő, szombat napjára eső naplementével fejeződik be. Izraelben ezért a péntek rövidebb munkanap, vagy egyáltalán nem dolgoznak pénteken. Így a vasárnap egy normális hétköznapnak számít.

(A fenti részlet és az ábra a Feste Israels /Izrael ünnepei/ című könyvben található meg.

Feste Israels mit messianischer Haggada, Hanspeter Obrist (Hrsg.), amzi, Brunnen Verlag, Basel und Giessen, 2006, 9-11. oldal – eredeti fejezetcím: Das jüdische Jahr)

This entry was posted in Messiási tanítások. Bookmark the permalink.

3 Responses to A zsidó év

  1. Ehud Margaret says:

    Kérdések:
    A mai zsidó naptárban hányéves ciklus határozza meg szökőévek rendszerét?
    Mikor van a reggeli Sma mondásnak a végső határideje?

    • izraelim says:

      Salom!
      Kedves Margaret
      Az első kérdésre válaszul a Hertz Biblia kommentárját idézném:
      “A rendes zsidó év 12 holdhónapból áll, amelyeknek mindegyike 29 és 1/2 napból és még néhány percből áll. A hónak kezdete (Rós Chódes) kisebb ünnepnek számít. Mivel egyrészt 12 holdhónap csak valamivel több mint 354 és egy harmad nap, tehát kereken 11 nappal rövidebb egy átlagos napévnél, amely 365 és kb. egy negyed nap; másrészt pedig az ünnepeket a napév évszakainak megfelelően kellett ünnepelni, tehát peszachot tavasszal, sábuótot nyáron, szúkkótot ősszel, össze kellett egyeztetni a holdévet a napévvel. Ez úgy történt, hogy bizonyos években közbeiktattak még egy póthónapot, a „második Ádárt”, ami által az évből „szökőév” lett. Minden 19 éves ciklusban van 7 ilyen 13 hónapos szökőév. Aszerint, hogy a Kiszlév és Márchesván hónapok 29 vagy 30 naposak, az egyszerű évben 353, 354 vagy 355 nap van, a szökőévben pedig 383, 384 vagy 385 nap van. Ezáltal biztosítva volt a zsidó év matematikai pontossága…” (Ex 12,2-hez fűzött kommentár)
      Salom!

  2. Ehud Margaret says:

    Köszönöm a választ.
    Tehát a zsidó naptárban 19 éves ciklus
    határozza meg a szökőévek rendszerét.
    Köszönöm.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

*